Nyereményjátékok és ingyenes termékminták

 

Zalakaros

Zalakaros
Nagyításhoz kattintson a képre!
 
 

Zalakaros, Zala megye délnyugati részén, Keszthely és Nagykanizsa között fekvő üdülőváros, amely termálfürdőjének köszönhetően évről évre turisták ezreit vonzza.

Zalakaros európai hírű üdülőváros, Magyarország egyik legkedveltebb gyógyüdülőhelye. A 750 éves település fürdője már több mint 40 éve fogadja a gyógyulni vágyó vendégeket.

A térségben lakó emberek vendégszeretete, a táj változatossága és szépsége, a Kis-Balaton világhírű természeti értékei, a kiváló borok és ételek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az itt pihenők, gyógyulók jól érezzék magukat.

LÁTNIVALÓK



Isteni Irgalmasság Temploma
Kevés település érezheti magát abban a szerencsés helyzetben, hogy templomot építtethet magának, még kevesebben mondhatják el, hogy a lelki épülés központját közadakozásból tudták létrehozni.

A nemzetközi hírű gyógyüdülőhely, Zalakaros ezen kevesek közé tartozik. 2006-ban szentelhették fel ugyanis a város frekventált helyén, a Bodahegyi úton a város új, az Isteni Irgalmasság tiszteletére emelt templomát.

Kilátó

Zalakaros egyik nevezetes pontja a kilátó, amely a település Zalamerenye felöli határán található. A kilátóból csodálatos panoráma tárul elénk.

Vízbe lépő nő szobra

A fedett fürdő előtt 1967-ben állították fel Kisfaludi Strobl Zsigmond Vízbe lépő nő című bronzszobrát.

Orbán-emlékmű

A Felsőhegyen - a honfoglalás ezeregyszázadik évfordulóján - avatták fel a szőlő és a bor védőszentjeként tisztelt Orbán emlékművét.

Népművészeti kiállítás

A Művelődési Házban rendezett, Zala élő népművészete című kiállításon a helyi alkotók, fafaragók, keramikusok, csontfaragók, textilkészítők alkotásai láthatók.

Hősi emlékmű

A katolikus templom mellett, a Hősök terén, 1992-ben állíttatta fel az önkormányzat a márványból készült Hősi emlékművet.

Árpád-emlékmű

A honfoglalás 1100. évfordulóján állították fel a Gyógyfürdő téren a honfoglaló vezérnek emléket állító Árpád-emlékművet.

Gesztenyés-hegy


Ez a szelídgesztenye-csoport egy 0,4 hektár területű védett bükkösben található. A faegyedek egy 1912-ben elpusztult, majdnem 800 éves faóriás, az ún. "Kanonok fájá"-nak tuskósarjai.

Bodahegyi arborétum

 

FÜRDŐKULTÚRA



Gránit Gyógyfürdő


Az év minden napján folyamatosan üzemelő fürdőépületben találhatók a különböző vízhőmérsékletű gyógyvizes ülőmedencék, valamint az épület által határolt termálvizes medence. Az önálló egységként, saját pihenő hellyel üzemelő szaunablokk 2 db szaunafülkével, 1 db gőzkabinnal, saját hidegvizes merülőmedencével, esztétikus zuhany- blokkal. A vízgyógyászati részben tangentor-kezelést (víz alatti vízsugármasszázs), galvánkezelést végeznek, de van lehetőség súlyfürdőre masszázsra, gyógytornára, az elektroterápiára, fangóra és más gyógypakolásra is.

A több mint 2000 méter mélyről feltörő, 96 C°-os zalakarosi gyógyvíz összetétele és a vízkészlet nagysága miatt a legjelentősebbek egyike. Vízösszetétele alapján alkáli-kloridos, hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melyben a jód, a bróm, a kén és a fluor együttes jelenléte igen ritkán előforduló Európában egyedülálló vízösszetételt eredményez. Ezeken túl a gyógyvíz további fő összetevői a kálium és nátrium, magnézium, vas, mangán, metabórsav, metakovasav, szabad szénsav. A zalakarosi víz a következő betegségek gyógykezelésére alkalmas: mozgásszervi, idült gyulladásos és degeneratív izületi bántalmak, idegrendszeri zavarok, szív és keringési rendszer elváltozásai, anyagcserezavarok, krónikus nőgyógyászati betegségek. Ezen túl a víz kiválóan alkalmazható baleseti és ortopédiai műtétek utáni rehabilitációban és utókezelésben.

Az igazi felüdülést és fittnes szolgáltatást nyújtó élményfürdő csarnokban egy darab szabálytalan alakú, feszített víztükrű, szűrő vízforgatóval ellátott termálvizes medence várja a vendégeket 10 különböző vízi attrakcióval. Az élményfürdőhöz tartozik szauna és gőzkabin is.

A gyógyvíz 96 °C-os, ezt alkalmazzák gyógyászati célra.
- krónikus nőgyógyászati és fogágymegbetegedések gyógyításában.
- a végtagízületekporckopásos, elfajulásos -úgynevezett degeneratív - elváltozásaiban,
- a gerincízületek porckopásos eltéréseiben,
- az idült gyulladásos ízületi betegségek eseteiben,
- az ízületi kötőszövet, támasztószövet idült gyulladásaiban,
- baleseti, orthopédiai, idegsebészeti és sebészeti mozgásszervi károsultak utókezelésében igazolódott.
Zalakaros Magyarország délnyugati részén fekszik egy romantikus vidék közepén, szőlőhegyek és gyümölcsös kertek által övezve.
E vidék vonzereje a harmonikus átmenet a síkság és az enyhén lankás dombvidék között, az erdők, ligetek, szántóföldek egysége, a ritka növények és állatok. De egy különleges, nem minden napi kincs is található Zalakaroson, a föld mélyének értékes ajándéka: az ásványi anyagokban gazdag gyógyvíz!
A magas nátriumklorid, hidrogénkarbonát, jodid és bromid tartalmú termálvíz 96 °C-os hőmérséklettel tör fel a felszínre.
A kén tartalmú gyógyforrás a legmegfelelőbb krónikus izületi gyulladásra, reumára, krónikus nőgyógyászati panaszokra, vegetatív idegrendszeri zavarokra és fogínybetegségekre.
Gránit Gyógyfürdő Zalakaros
Gránit Gyógyfürdő Zalakaros
A gyógyvíz hatásának izotópos vizsgálata során megállapították, hogy az ásványi anyagok pozitívan befolyásolják a víz- és sóháztartás reflexmechanizmusát és az idegrendszer regulátorfunkcióját. Számos más közép-európai gyógyfürdővel való összehasonlítás alapján megállapítható, hogy a zalakarosi gyógy- és termálvíz számos gyógyító elemet tartalmaz.
Az 5000 m2-es fürdőkomplexumban a fürdővendégek választhatnak a 32-36 °C-os termálmedencék, a normál úszómedencék és az élményfürdő között. A gyógycentrumban komplex szolgáltatások, így ülő-, pezsgő- és súlyfürdő, víz alatti és száraz masszázs, elektroterápia és ingeráram-kezelés vehető igénybe orvosi felügyelet mellett.
Gránit Gyógyfürdő Zalakaros
2005 májusára elkészül egy új fürdőcsarnok, melyben úszásra, vizitornára, vízi fittnessre alkalmas, számos attrakciós elemmel ellátott medence, gyermek élménymedence, csúszdamedence és szauna merülő medence üzemel.
A létesítmény gyermek játszóteremmel, multifunkcionális szórakoztató termekkel, büfével és öltözővel rendelkezik, valamint egész évben használható 2 db csúszdával: egy 85 m hosszú, épületből induló és oda érkező gumi karikás csúszdával, és egy ún. kamikáze csúszdával.
A nyitott strand területén alakítanak ki egy hatpályás csúszdakomplexumot, amelyben
Gránit Gyógyfürdő Zalakaros
óriáscsúszda, párhuzamos pályás kamikázecsúszda és egy hárompályás családi csúszda kap majd helyet.
Zalakaros
A településen éttermek, cukrászdák és kiváló borok kínálnak a vendégeknek gasztronómiai élményeket. Az aktív pihenést szolgálják a városban található futball-,tenisz-,tekepályák valamint a Lovasiskola, a Parkerdő hangulatos sétányai, a környék túraútvonalai és kerékpárútjai. A horgászat szerelmeseinek áll rendelkezésére a közeli galamboki, zalamerenyei és miháldi tó is.
Egy közeli természeti csoda, a Kis-Balaton páratlan élővilága bűvöli el a látogatókat csodálatos madárvilágával, a Kápolnapusztai
Zalakaros Bivalyrezervátummal, a Kányavári szigettel, Zalavár nevezetességeivel. A kultúra kedvelőinek nyújtanak kikapcsolódást a különböző programok, így a Kannavirágfesztivál, a Város Napjai, a Bornapok, a Szüreti mulatság, az operett-és folklórestek, a térzenék a szabadidő- és versenysport lehetőségek.

JELLEMZŐ PROGRAMOK


Kirándulási lehetőségek

Kápolnapusztai bivalyrezervátum

A Zalakomár és Balatonmagyaród között elterülá Kápolnapusztán mintegy 80 bivaly él rezervátumban. A rezervátumhoz kiépített autóút vezet, a rezervátumnál autóparkoló, sétautak és kilátó várja az utasokat, akik jó időben a Balaton-felvidék helyeinek látványában is gyönyörködhetnek.

Galambok - Horgásztó:

Galambok szomszédságában festői erdők és dombok között található a halastó, mely elsősorban a horgászást kedvelőknek nyújt kellemes szórakozást, de lehet kisebb kirándulás, túra célja is. A horgásztóban ponty, kárász, süllő, amúr, keszeg, csuka és harcsa él. Horgászni május 1. és november 30. között lehet naponta 4-23 óráig. Horgászjegyet a helyszínen a halőrnél lehet váltani naponta 6-23 óra között.

Kis-Balaton

Valaha a Balaton nyílt vizű öble volt, amely az idők folyamán lápos árterületté vált. A múlt századtól folyamatosan a víz nagy részét lecsapolták, majd természetvédelmi területté nyilvánították. Ma a madarak paradicsoma. Tanyázik itt nagykócsag, kormorán, kanalas gém, üstökös gém, búbos vöcsök, szürke- és vörösgém, szárcsa, nádi rigó, nádi poszáta és a nagytestű bagoly.

Túralehetőségek

Túraútvonalak:
1. Séta a zalakarosi parkerdő területén - Parkerdei körtúra (4 150m)
2. Bögre-hegyi körtúra (5 500m)
3. Kilátó körtúra (5 150m)
4. Felsőhegyi körtúra (5 850m)
5. Zalakarosi fürdő - zalakarosi parkerdő - szőlőhegyek - Galamboki halastó - Galambok

Kerékpárútvonalak Zalakaros környékén:
1. Kis-Balaton körül (30 km)
2. Zalakaros - Zalakomár - Bivalyrezervátum - Balatonmagyaród - Kányavári-sziget - Zalavár - Zalaszabar - Nagyrada - Garabonc - Zalakaros
3. Nagykanizsa felé:
Zalakaros - Galambok - Nagyrécse - Nagykanizsa - Gelse - Kilimán - Orosztony - Zalaszabar - Nagyrada - Garabonc - Zalakaros
4. Somogyi dombok felé:
Zalakaros - Galambok - Zalaszentjakab - Miháld - Pat - Inke - Iharosberény - Nagykanizsa - Nagyrécse - Galambok - Zalakaros

Lovasiskola – Zalakaros
- lovaglás kezdőknek futószáron, haladóknak lovardában
- tereplovaglás gyönyörű környezetben
- kocsikázás, hegyi programok, kirándulások
- évente díjugrató verseny

KULTÚRA


Szabadtéri színpad

A szabadtéri színpad 415 nézőt befogadó, emellett egy 85 négyzetméter területű épülettel kiegészített többfunkciós létesítmény. A körülötte fekvő mintegy 2 hektáros arborétum sétautakkal kiépített közpark.

A VÁROS TÖRTÉNELME


A neves geográfus, Fényes Elek "Magyar Országnak" s a hozzá kapcsolt Tartományoknak mostani állapotja" című, a múlt század közepén megjelent művében a helységről mindössze ennyit ír: "Karos, magyar falu a kis komáromi uradalomban 686 katolikus lakja. Szép erdő. Sok ingoványos hely."

Az akkor még jelentéktelen és jellegtelen falu azonban már akkor is több évszázados múltra tekintett vissza. Jelenlegi ismereteink szerint első említése 1254-ből származik, akkor az oklevél KORUS néven említi. Neve személynévből keletkezett, magyar névadással.

A XIII. századból vannak adataink arról, hogy az akkori faluban várszolgák éltek és a várjobbágyoknak is volt földjük. Előbb tisztán magyarlakta település volt, de később IV. Béla király felesége idegen telepeseket hozott ide. Szent László király tiszteletére szentelt templomát 1430-ban említi először oklevél, ekkor tehát már jelentôs hely.

Egyik középkori forrásunk szerint a XV. század nyugalmasnak nem mondható évtizedeiben cseh katonák, majd a Marcaly, később a Rozgonyi család hatalmaskodott a falu népe felett.

A község 1254-ben, 1276-ban, 1376-ban Zala vármegyéhez tartozott, 1536-ban egy adólajstrom az óbudai káptalan - melynek tulajdonába a XVI. század elején került - valamennyi birtokával együtt Somogy megyénél tünteti fel, így feltehetőleg a XV. században is Somogyhoz tartozott.

Zalakaros, történetének évszázadai alatt kétszer is volt királyi birtok, majd az egyház tulajdona lett. Mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas földje és a környék dombjain a szőlőművelés egyaránt magas termésátlagot eredményezett, amelynek hasznából a környéken birtokos egyházi vezetők ki akarták venni a részüket. Az 1500-as és 1700-as években, összeírásokban mezővárosként említik.

A török időkben nem volt nyugalmas a község élete. A komári (ma Zalakomár) vár közelsége miatt sokat szenvedtek a törökök, a nyugati zsoldosok, de nem különben a végváriak-elsősorban élelemszerző-zaklatásaitól.

A környék gazdálkodását, így Zalakarosét is a nem messze fekvő Kis-Balaton vizes-lápos területe évszázadokon át befolyásolta. A múlt század második felében végrehajtott jobbágyfelszabadítás után a mocsarak lecsapolása következett; az ezáltal megnőtt termőterület termés-hozamai tovább emelkedtek, a környék települései erőteljes fejlődésnek indultak. Emellett az egyre jövedelmezőbbé, egyre szélesebb körben ismertté váló szőlőtermelése, mindjobban javuló minőségű borai, és a környező falvak addig is híres szarvasmarha-tenyészetének további fellendülése egyre nagyobb bevételhez juttatta a környékbelieket.

A gyógyfürdő kialakulása és fejlődése

A MAORT (Magyar-Amerikai Olajipari Rt.) 1944-ben olajat keresve kutatófúrást végzett a környéken. Az ekkor megkezdett munkák a második világháború, majd az ezt követő évek problémáktól nem mentes időszaka után csak 1962-ben folytatódhattak. Még ugyanebben az évben egy próbafúrás alkalmával szokatlanul magas hőfokú, 96 °C-os, ásványi anyagokkal (kálium, nátrium, ammónium, magnézium, jód, klór, kén, bróm, fluór, kalcium) dúsan telített termálvíz tört a felszínre. Az Országos Közegészségügyi Intézet által elvégzett vegyelemzést követôen, a nagykanizsai kórház orvosai által szervezett vizsgálatok kimutatták, hogy a 2307,5 méter mélyről felszínre törő víz kiválóan alkalmas krónikus nőgyógyászati és mozgásszervi betegségek, valamint a fogágy megbetegedéseinek gyógyítására.

A vegyelemzés eredménye és a kút vízhozama (830 liter percenként) új perspektívát rajzolt fel az egyre néptelenedő, infrastrukturálisan egyre inkább elmaradó Zalakaros előtt.

A helyi és járási kezdeményezés után Zala Megye Tanácsa támogatásával megindult egy termálfürdő létesítése. A kidolgozott és az Egészségügyi Minisztérium által is jóváhagyott tervprogramnak megfelelően a termálfürdő kiépítése 1964-ben kezdődött, s a fürdő, egyelőre szerény keretek között, idényjelleggel 1965. szeptember 5-én nyitotta meg kapuit. Ebben a kezdeti időszakban mindössze egyetlen 333 négyzetméter alapterületű termálmedence, egy 60 m2-es gyermeklubickoló, 800 személyes öltözőépület, valamint a kiegészítő létesítmények jelentették "a" zalakarosi fürdőt, melyet kezdetben a helyi tanács üzemeltetett.

0 Response to "Zalakaros"

Megjegyzés küldése