Nyereményjátékok és ingyenes termékminták

 

Győr

Győr
Nagyításhoz kattintson a képre!

Győr, Bécs és Budapest között félúton fekvő patinás, sokszínű város, ahol építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A település sugár irányban összefutó úthálózata észak felől Szlovákiát, nyugatról Ausztriát, délről a Balatont, keletről pedig Budapestet köti a Kisalföld szívéhez


Magyarország műemlékekben gazdag városa a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját. A történelmi korokat idéző templomok, paloták, múzeumok, jellegzetes sarokerkélyek, szűk közök belvárosi sétára invitálják a látogatót.

 

LÁTNIVALÓK



Bazilika

A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000-1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a XI. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257-1267) épültek. A XIV. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386-1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található.

Szent László Herma

A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték.

A herma sodronyzománcos mellrésze a később európaszerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke. Az európa legszebb hermájának tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles árpád-házi királyábrázolásunk. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én ünnepi körmeneten hordozzák körbe a szent király hermáját.

Püspökvár és Püspöki Palota

A vár alapjaiban római építések nyomait találták meg. A legrégebbi része a toronyvár alsó fele, a XIV. századból származó úgynevezett menekülő folyosó, valamint az ahhoz kapcsolódó keresztboltozatos helyiség. A vártorony keleti sarkához illesztett, Dóczy Orbán püspök által 1481-86-ban gótikus stílusban építtetett kápolna, az emeletes várkápolnák egy ritka példánya. A mohácsi vész után (1526) a vár a várkapitányok kezébe került. A fenyegető török veszély miatt folyamatosan megerősítéseket végeztek rajta. A legnagyobb átalakítás 1561-1575 között az itáliai Pietro Ferrabosco tervei alapján történt. Ennek ellenére a várat a törökök 1594. szeptember 29-én elfoglalták. Négy év múlva, 1598. március 28-án azonban ismét magyar kézre került, de a püspökök csak a XVIII. század közepén költözhettek vissza székhelyükre.

Zichy Ferenc püspök (1743-1783) restauráltatta és a mai formájára bővítette az épületet. A vár és a palota utolsó felújítása 1984-ben fejeződött be. A felújítás során a torony falán előkerültek a középkori toronyhomlokzat részletei, amelyeket szintén restauráltak. 2004 júniusában állandó kiállítás nyílt Apor Vilmos püspökről, akit a vár alatti pincehelyiségben lőttek le orosz katonák 1945-ben.

Győri Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár, Kőtár

A kincstár jellegében liturgikus tárgyakból áll: az ajándékozó püspökök, főurak a saját koruk stílusának megfelelő értékes ötvösremekeket, textilgarnitúrákat adományoztak az egyháznak. A XV-XVI. századból elsősorban magyar munkák, a XVIII. századtól egészen a múlt század elejéig az erős osztrák kapcsolatok miatt többnyire bécsi darabok kerültek a gyűjteménybe. A legnagyobb adományozók Zichy Ferenc, Simor János és Zalka János püspökök voltak. Rendkívül értékes a kincstár gótikus kelyhekből álló gyűjteménye, amelynek legkorábbi darabja a XV. század elejéről származik.

A muzeális könyvtár két értékes régi bibliotéka egyesítésével jött létre: az egykori Papnevelő Intézet és a Székesegyház régi könyvállományát tartalmazza. A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár ma mintegy 67 ezer kötet könyvet, 190 ősnyomtatványt és 362 darab 1850 előtt készült kéziratot őriz. A legértékesebb könyv a Hunyadi Mátyás könyvtárából származó Korvina, illetve a Nagyváradról Győrbe került legnagyobb magyarországi kódex, a Zalka-antifonálé.

Loyolai Szent Ignác bencés templom

A Győrött 1627-ben letelepedett jezsuiták első temploma 1634-1641 között épült Baccio del Bianco tervei szerint, a római Il Gesu templom mintájára. A rendház és az iskola is állt már 1667-ben. A két torony XVIII. századi. A jezsuita rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai (1802). A templom belseje korai barokk stílusú. A hajó díszítése a XVIII. század derekán született: a főoltárképet (Szent Ignác megdicsőülése), a szentély és a hajó mennyezetképeit (Szent Ignác mennybevitele és Angyali üdvözlet) Paul Troger, a bécsi barokk festészet legjelesebb művésze alkotta. A gyönyörű barokk szószéket 1749-ben Gode Lajos készítette, az orgonaszekrény 1755-ből származik.

Karmelita templom

Győrött a karmeliták 1697-ben telepedtek le. Templomuk a rendbeli Athanasius Wittwer laikus testvér tervei szerint épült 1721-1725 között. A kolostor 1732-re készült el. Az épület olaszos karakterű főhomlokzata mögött ellipszis alakú, kupolával fedett hajó és négyzetes szentély húzódik meg. A Szűz Mária előtt hódoló Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázoló főoltárkép Mario Altomonte műve.

Görög katolikus templom

A mai épület helyén már 1703-ban állott a török időkben épített templom, amelyet 1727-ben átépítettek. Ekkor készült a fallal kerített, támpillérekkel erősített egyszerű templom tornya és formás hagymasisakja és a belső, nagy művészi értékű ikonosztázionja. Az ikonosztáz a berendezéssel együtt késő barokk alkotás, amelyben az ortodox kifejezésmód sajátosan keveredik a korabeli közép- és nyugat-európai stílus jegyeivel.

Zsinagóga

A neoromán stílusú, nyolcszög alaprajzú zsinagógát a neológ izraelita egyházközség 1868-1870 között építtette. Jelen állapotában is lenyűgöző a templom körerkélyekkel gazdagított, kupolával fedett belső tere. A késő historizmus idején számos jelentős európai zsinagóga építéséhez szolgált például.

Kálvária

A domb, valaha kelták, később a rómaiak temetője. Itt épült a XII-XIII. században a Szent Adalbertről elnevezett prépostság temploma, amely a XVI. században a török portyázások idején elpusztult. A XVII. században a katonai hatóság vesztőhelyet állított fel ezen a helyen. XVIII. század elején a jezsuiták építették meg a Kálváriát. A dombra széles kőlépcső vezet fel a megfeszített Krisztus és a két lator keresztjéhez. A Golgota lábánál Athanasius Wittwer által tervezett barokk kápolnák állnak. A Kálvária utca mentén sorakozó, Jézus szenvedéseit megjelenítő hét stáció 1722-ben készült el.

A VÁROS NEVEZETESSÉGEI



Győri balett

A társulat első évtizedét Markó Iván szellemisége határozta meg. Koreográfiái – abban az időben, a teljes repertoárt alkották – az emberiség nagy kérdéseit vetették fel, erőteljes érzelmi, indulati töltéssel, s a látványszínház gazdag eszköztárának bevetésével. Egy együttes, amely örömöt ad, megrendít, elkápráztat, megnevettet. Az együttesnek jól cseng a neve Strassburgtól, Csikszeredáig, Münchentől Isztambulig.

FÜRDŐKULTÚRA



Rába-Quelle Fürdő

A Rába-Quelle Fürdő a Mosoni-Duna és a Rába találkozásánál lévő félszigeten épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a történelmi belvárosra. A fürdő őse, a még ma is idényjelleggel üzemelő strandfürdő közel 5 ha területen, melyet Hajós Alfréd tervei alapján építettek 1931-ben. A győri vizet már a középkori krónikák is jegyezték, ugyanis számos betegségre hatásos. A 2000 méter mély termálkútból feltörő 67 °C fokos vizet 1978-ban minősítették gyógyvízzé.

Alkáli-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, mely jodion-tartalmánál fogva a jódos gyógyvízek csoportjába sorolható. Kovasav-tartalma is jelentékeny. A győri gyógyvíz a kopásos csont- és izületi betegségekben, illetve a krónikus gyulladásos izületi és izombántalmakban szenvedőknek feltétlenül ajánlott. Az idült gyulladásos nőgyógyászati betegek, illetve a krónikus hörghuruttal vagy tüdőtágulással küzdők joggal bízhatnak a termálvíz gyógyító hatásában. Ivókúraként is használható: emésztőszervi megbetegedéseknél vagy csökkent pajzsmirigy-működésnél szintén hatásos.

JELLEMZŐ PROGRAMOK



Barokk Bál - február
Győri Tavasz Fesztivál - március
Mediawave Nemzetközi Művészeti Fesztivál - április-május
Magyar Táncfesztivál - június
Győri Nyár Nemzetközi Kulturális Fesztivál - július
Nemzetközi Néptánc és Népzenei Fesztivál - július
Barokk Esküvő Történelmi Ünnepi Játékok - augusztus
Barokk Nosztalgiák Művészeti Fesztivál - október
Győri Téli Fesztivál és Vásár - december

KULTÚRA



Győri Balett

A Győri Balett a klasszikus hagyományokat a modern táncszínház értékeivel ötvöző előadásaival itthon, valamint Európa, Amerika számos színpadán táncol nagy sikerrel.

Győri Nemzeti Színház

A Győri Nemzeti Színház az előadások széles skálájával - opera, operett, musical, prózai előadások, balett - várja a közönséget.

A Városi Művészeti Múzeum főépülete – Esterházy palota

XVIII. századi műemléképület, gróf Esterházy Gábor palotája. Felújítva 1997-ben. A Városi Művészeti Múzeum székhelye. Dr. Radnai Béla magángyűjteményének, a két világháború közötti időszak magyar képzőművészetének állandó-kiállítóhelye.

Városi Művészeti Múzeum - Borsos Miklós Archívuma

A XIX. század elején átalakított késő gótíkus műemléképület, eredetileg udvarbíró ház. Felújítva 1979-ben. Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) festményei, rajzai, szobrai, rézdomborításai, érmei és a művész budai lakásából egy szoba rekonstrukciója; a Városi Művészeti Múzeum Borsos Miklós Archívuma.

Városi Művészeti Múzeum - Dr. Váczy Péter művészeti hagyatéka

XVII. századi műemléképület, eredetileg ispotály, átalakítva az 1730-as években. Felújítva 1994-ben. Dr. Váczy Péter történész professzor művészeti hagyatéka – ókori, régészeti emlékek, késő gótikus szobrok, reneszánsz és barokk képző-és iparművészeti alkotások. Győri alkotók és 20.századi valamint kortárs kiállítások helyszíne.

Városi Művészeti Múzeum - Kovács Margit Állandó Kiállítás

Kovács Margit győri születésű kerámiaművész (1902-1977) életmű - kiállítása, terrakotta, samott és engobe mázas kerámiaszobrok, reliefek, használati dísztárgyak, enteriőr részletek a művész budapesti műterméből és dolgozószobájából.

Városi Művészeti Múzeum Képtára, Napóleon-ház

A XVII. századi eredetű épület 1767-ben kapta barokk formáját. 1809. augusztus 31-én, a győri várat elfoglaló Napóleon császár egy napot töltött az épületben. A Városi Művészeti Múzeum kortárs magyar és egyetemes képzőművészeti kiállításainak időszaki kiállítóhelye.

Városi Művészeti Múzeum, Vasilescu Gyűjtemény – Zsinagóga

Az épület kulturális rendezvények helyszíne és itt tekinthető meg id. Vasilescu János kíváló XX. századi képzőművészeti gyűjteménye.

Xantus János Múzeum

Állandó kiállítás: Győr és környékének története az őskortól napjainkig; Petz-család magángyűjteménye (orvostörténeti, képző- és iparművészeti kiállítás); Magyar Postabélyegek - az első kibocsátástól az 1980-as évekig; az Abád-Hauser család gyűjteménye (képző- és iparművészeti kiállítás).

Patkó Imre Gyűjtemény - Vastuskós ház

Állandó kiállítás: XX. századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások, XVI-XX. századi afrikai, óceániai, néprajzi és iparművészeti gyűjtemény.
Képek a http://cs-krisztina.xfree.hu/60070 oldlaon találhatók



0 Response to "Győr"

Megjegyzés küldése