Nyereményjátékok és ingyenes termékminták

 

Szekszárd

Szekszárd
Nagyításhoz kattintson a képre!
 
 
Szekszárd a nemes borok és a művészetek városa. Tolna megye székhelye a Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. Budapestről autóval a duna mentén dél felé haladva 145 km-t érkezhetünk Szekszárdra, vasúton 149 km

 
A Szekszárdi-dombság és a Sárköz határolta település a Remete-patak (Séd-patak) völgyében indult növekedésnek. A várost ma északról a Sió-csatorna határolja. Szekszárdot a Budapest-Pécs közötti 6-os számú főúton, Baja felöl az 56-os számú közúton lehet megközelíteni. A város mellett elhaladó 6-os útról a 63-as számú székesfehérvári és a 65-ös számú siófoki útvonalak is elérhetők. Vonattal a Budapest-Baja vasútvonal vezet a megyeszékhelyre. A közeli Dunát átlépő Alföld a Sárköz és a kedvelt kirándulóhelyként ismert Gemenc vidékén kötődik a lankás Mezőföldhöz és a Dunántúli-dombsághoz. Szekszárd méltán híres borkultúrája a természet kínálta lehetőségekkel élők bölcsességét és hozzáértését dicséri. Amit felkínált a természet, gyakran elvették háborúk és kudarcok, a város mégis él és fejlődik.

LÁTNIVALÓK

Szekszárd nevezetességei gyalogszerrel bejárhatók, nincsenek nagy távolságok.

A város szíve a Béla tér, mely kiindulópontunk lehet sétánk során. A teret az 1805-ben épült copf stílusú templom őrzi, melynek nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Naponta háromszor harangjáték hallható. Szemben a pestisjárvány szomorú emlékét őrző Szentháromság-szobor, körülötte autóforgalom hullámzik. A teret a Városháza épülete nyugatról, a régi Vármegyeháza keletről zárja le.
A klasszicista épülettömböt Polláck Mihály tervezte, 1836-ban építették, az átadás emlékét a belső udvaron ma is látható tiszafák őrzik.Ugyanitt kerülnek bemutatásra az I. Béla király által alapított, 1061-ben emelt monostor romjai, mely köré rendház és vár épült. A kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra egyébként a róla elnevezett téren látható, Lessenyey Márta alkotása. A Vármegyeháza ma hivataloknak és a levéltárnak ad otthont, utóbbiban kiállítások tekinthetők meg.


Borkút
Az épület külső udvarán található a díszes Borkút, Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása. A Borkút csapjaiból neves alkalmakkor bor folyik.

Néhány perces sétával a nagy magyar költő, Babits Mihály szülőházához jutunk el (Babits u. 13.) A szerény épületben Emlékmúzeum működik, a gyermekkori emlékek, a fogadószoba bútorai, írásos emlékek és az udvaron a költő bronz-szobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása fogadja az ideérkezőt.




Szintén percek alatt érjük el a Béla térről a Garay teret, közepén a névadó Garay János szobrával. A Zöldkút teret, ahol a szobor áll, 1881-ben nevezték el Garay térnek. Akkor a szobor helyén még kút volt. Garay János költő, író, újságíró és szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1812. október 12-én született. Első műve, a Csatár című hősköltemény, Augusz Antal és Bezerédj István támogatásával 1834-ben jelent meg.
Legismertebb művének fő alakja Háry János (Az obsitos). A szobor alkotója: Szárnovszky Ferenc, aki Barabás Miklós rajzát használta fel.
A szobrot 1898. június 5-én avatták fel. Az öntés Párizsban készült a Gruet-cégnél. A talapzatot Hector d'Espona műépítész tervezte. Késő reneszánsz stílusú műalkotás. A géniusz babérágat nyújt a főalaknak. A talapzat két oldalára Garay János leghíresebb verseinek címét vésték.

A tér egyik meghatározó épülete a Német Színház (Garay tér 4.), ahol magyarország egyetlen német nyelvű színháza működik, programjáról érdemes tájékozódni. Nem csupán építészeti, de kultúrtörténeti emlék az Augusz-ház jellegzetes épülete (Széchenyi u. 36-40.), melyet báró Augusz Antal építtetett, s ahol Liszt Ferenc négy alkalommal járt. Emlékét az épület falán emléktábla é s a benne működő, nevét viselő zeneiskola örökíti meg. Talán a mester emlékét őrizve, Szekszárdon hagyományosan színvonalas zenei élet működik ma is, melynek méltó otthona a Művészetek Háza (Szent István tér 20.)

Az egykori zsinagóga Kerényi József építész tervei alapján született újjá, ma a kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, színvonalas hangversenyek kapnak otthont benne. Az épület ékessége a koncerteken megszólaló orgona, a csillár helyett kialakított világító térplasztika és a bejárattal szemben magasodó diadalív, mely az egykori oszlopoknak modern támaszként szolgál.

Az épület szomszédságában találjuk a Wosinsky Mór Megyei Múzeum tekintélyes épületét (Szent István tér 26.) A bejárat előtt a múzeumalapító bronzportréja Farkas Pál alkotása. Az 1902-ben gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór apátplébános által alapított múzeumban számos állandó és időszaki kiállítás várja az érdeklődőket.
Ha tehetjük, érdemes egy pillantást vetni Szekszárdra madártávlatból, a Kilátóhoz (Kiss István szobrászművész alkotása) néhány perces utazással juthatunk fel. Körbetekintve láthatók a gondosan művelt, dombokra felkapaszkodó szőlőterületek éppúgy, mint a kisvárosi arcát őrző, megyeszékhelyi szerepét kiépítő város, régi és új körzeteivel.

A városban több kiemelésre méltó látványosság található.

PROMÉTHEUSZ-PARK
A park alkotója: Mőcsényi Mihály professzor. A névadó szobor környezete hazánk egyetlen olyan tere, melyet a szobrász - Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész - a saját elképzelései szerint alakíthatott ki művéhez. A park növényzetét 300 féle díszcserjéből és virágból tervezte színpompás kertté. Ma csak töredéke látható. Prométheusz arról nevezetes, hogy az emberek számára ellopta a tüzet az istenek hegyéről. A két saskeselyű, a sziklák már a történet végét, Prométheusz szenvedéseit sejtetik. A szobrászművész alkotását dicséri, hogy az egyik keselyű időnként ''elrepül'', és Európa egyes városaiban kiállítják. Az eredeti Prométheusz-szobor Antwerpenben látható, az itt található, két keselyűvel kiegészülve, annak tökéletes másolata.

BABITS MIHÁLY SZOBRA
A bronzszobrot 1971-ben állították fel a nevét viselő művelődési ház melletti kis térre. Onnan helyezték át a mai helyére, a Sétakert platánjai alá. A szobrot Kis Kovács Gyula szobrászművész készítette.

KILÁTÓ
1983-ban állították fel a város címerének jelképeiből felépített kilátó kompozíciót, melyet Kiss István szobrászművész készített. Valószínűleg a felírt élő közéleti személyek neveivel okozott jogos kritikák is közrejátszottak abban, hogy a funkciójának kiválóan megfelelő alkotás befejezetlen maradt. A talapzat apszisaiba elképzelt várostörténeti domborművek sajnos nem készültek el.

MILLECENTENÁRIUMI EMLÉKMŰ
A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére készítette a városi önkormányzat 1996-ban a Liszt Ferenc térre. Az egymást követő évszázadokat jelképező siklósi márványlapokat helyi jellegzetességekre és történésekre utaló motívumok díszítik. Alkotóik: Adorján Endre és Farkas Pál szobrászművész.

MILLENNIUMI TÖRTÉNELMI PANNÓK
Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában található a két történelmi pannó (250 cm * 500 cm-es festmények), melyeket 2000. augusztus 20-án avattak fel. A pannók két jelentős időszakhoz kapcsolódva montázsszerűen jelenítik meg Szekszárd város történetének néhány jelentős eseményét és az ezekhez kapcsolható személyeket.
A jobb oldali lépcsőfeljáróban elhelyezett pannó fő témája a város alapítójának ''legendája'', mikor is I. Béla király átadja a pécsi megyéspüspöknek a város alapító levelét (1061). Szemben állva a kompozíció jobb oldalán a római korra utaló rekvizitumok, mellettük, fölöttük a honfoglalásra utaló jelenetek egy körtánc, a sámán, és a nyilazó magyarok. Bal oldalán Szent László figurája jelenik meg a kun leánnyal, míg a pannó sarkában italozó három barát, ferences rendi szerzetes, utalás a szőlőművelést rendszerbe foglaló egyháziakra. A bal oldali lépcsőfeljáróban elhelyezett pannó középpontjában a szabadságharc és a kiegyezés jelentős figuráinak portréit - Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Csapó Dániel, Bezerédj István, Perczel Mór, Szluha György plébános, Garay János, Wosinsky Mór, Dienes Valéria - öleli körül egy szekszárdi 48-as lobogó és a közismert 56-os zászló. Szemben állva bal oldalán Augusz Antal báró és Liszt Ferenc alakja, jobb oldalt Mészöly Miklós, Babits Mihály, Baka István portréi láthatók, közöttük Szekszárd néhány jellegzetes épületének részletével.

56-os EMLÉKMŰ

A Szent István téren álló emlékművet 2000. október 23-án avatták fel. Készítette: Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész

SZENT LÁSZLÓ SZOBRA
Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. A legendák szerint a szobor helyén állt hajdan Szent László kútja. A Képes Krónika Szent László legendája iniciáléjának, a P betűbe foglalt rajznak a zsűri által is bravúrosnak minősített plasztikai megoldásán túl az alkotás ivókútként is funkcionál. Készítette: Nagy Benedek szobrászművész

MILLENNIUMI KAPU
A szoborkompozíció tervezője: Csíkvári Péter szobrászművész,
alkotói: Bakos Ildikó
Gábor Éva Mária
Gáti Gábor
Király Vilmos
Ligeti Erika szobrászművészek,
kivitelező: Szatmári Juhos László szobrászművész
Az évezred kapuját 2001. augusztus 20-án avatták fel a Luther téren. A kapu az elmúlt korok jelentősebb kulturális és történelmi események szimbolikus motívumait idézve teret nyit a jövő felé. A három szerkezeti egységből álló zseniálisan megvalósított szimbolikus kapu kapuszárnyán az öt művész összesen 20 bronztáblán (domborművön) fentről körbe lefelé haladva dolgozta el az elmúlt 2000 év kiemelkedő történelmi, kultúrális eseményeit, eredményeit.

SZENT ISTVÁN SZOBRA
A szobor 2002. augusztus 20-án a Szent István téren került felavatásra. A szobor értékét növeli, hogy közadakozásból valósult meg. Szigetvári Ernő szekszárdi lakos állt az adományszerzés élére. Alkotója: Farkas Pál szobrászművész

FÜRDŐKULTÚRA



Szekszárdon egy népszerű strandfürdő található, mely kellemes kikapcsolódást nyújt látogatóinak. A fürdő minden napreggel 9 és este 7 óra között várja látogatóit a Toldi utca 6. szám alatt.

JELLEMZŐ PROGRAMOK


Minden évben Január 1-jén Újévi Koncertet adnak a Művészetek Házaban

Február elején koncertekkel gazdgított farsangi rendezvények vannak a város több pontján.

Március közepén tavaszköszöntő hangversennyel és egyéb tavaszköszöntő programokkal várja a város az érdeklődőket.

Április végén kerül megrendezésre a Szent György napi borünnep

Május elején 3-4 napos program keretéban rendezik meg a Szekszárdi Pünkösdi Fesztivált, mely nemzetiségi tánccsoportok közreműködésével, egész napos folklór és gyermekprogramokkal zajlanak, sörkerttel és minden este bállal.

Május végén tartják a Hősök Napja városi megemlékezés a Szt. István téren amit általában Gyermeknapi programokkal gazdagítva a Prometheusz parkban rendeznek.

Június közepén rendezik meg a Szekszárdi Streetball Fesztivált. A fesztiválon országos szabadidős utcai rendezvényeket tartanak, különböző korosztályú csapatok versenyeznek egymással. Helyszíni nevezéssel több csapat és egyéni versenyre is lehet jelentkezni.

Június végén Szekszárdi Szent László Napok
A város védőszentjét ünneplő fesztivál rendszeres „koronarendezvénye” a középkor hangulatát idéző Vigadalom vásári komédiákkal, középkori felvonulással és vásárral, lovagrendi bemutatóval, Gasztronómiai és boros programokkal. Felvezető rendezvények a Szekszárdi Pörkölt és Bor Ünnepe, Múzeumok éjszakája, Irodalmi Zsongás, Digi 24 Filmfesztivál, Szent László Konferencia, kiállítás.

Július elején több napos rendezvény a Duna Menti Folklórfesztivál
A 16. Duna Menti Folklórfesztivál az egyik első és legismertebb európai CIOFF fesztivál (CIOFF: Fesztiválok Világszövetsége). Élő népművészetünk két reprezentáns tája, a kalocsai és tolnai sárköz valamint a soknemzetiségű Bácska ad otthont a fesztiválnak. A nemzetközi találkozóra olyan tánccsoportok kapnak meghívást, akik hitelesen őrzik és tolmácsolják népük tradicionális tánckultúráját, a világ minden részéről. A három rendező város Szekszárd, Baja és Kalocsa várják a fesztivál vendégeit és az ide látogatókat, akik esténként megtekinthetik a magyar és más országok kultúráját képviselő táncegyüttesek sokszínű műsorát. A sétáló utcák, az utcaszínpadok bemutatói, a kézművesek, vásári komédiások, gyerekjátszók, viseletbemutatók, kiállítások, a látványos menettáncok, nem utolsó sorban a hajnalig tartó táncházak nyújtanak felejthetetlen élményt.

Szintén július elején rendezik a Gemenci Nagydíj Nemzetközi Kerékpárversenyt.
A Gemenc Nagydíj Magyarország legrangosabb kerékpárversenye. Esténként helyi és meghívott zenekarok lépnek fel. Utolsó este villanyfényes, háztömb körüli gálafutam Szekszárd belvárosában.

Szeptemberben kerül megrendezésre a bor ünnepe, a Szekszárdi Szüreti Napok
Ez a rendezvény a dél-dunántúli régió egyik legrangosabb eseménye. A szőlészeti hagyományok bemutatása és a szüreti felvonulás mellett folklórműsorok, borudvari vigasságok, versenyek, kiállítások, koncertek, irodalmi műsorok, kézműves kirakodóvásár is várja a látogatókat a történelmi borvidéken.

Szintén szeptemberben tartják az Örökség Országos Gyermektánc Fesztivált.

Október 23.-án Ünnepi megemlékezés az 1956-os eseményekről


November 4-én Liszt Ferenc emlékest

November közepén Szekszárdi Néptánc Fesztivál

November közepén Máton-napi Borünnep
A Belvárosi Templomban történik az újbor áldása, majd ezt követoen az újbor jegyében bál kerül megrendezésre. Az eseményhez kapcsolódóan a Szekszárdi pincék és borházak is gazdag programajánlatokkal várják az érdeklődőket.

December elején kezdodik a Szekszárdi Karácsonyváró
Karácsonyi kirakodóvásár, esténként kulturális műsorok az advent jegyében.

December 6-án "Találkozás a Mikulással"

Decemberben Szent Este előtt Karácsonyi koncert

December 31. Városi Örömünnep
Az óév búcsúztatása és az újév köszöntése a toborzó helyszíneken zajló művészi produkciókkal, fáklyás felvonulással és azt követoen a történelmi belváros központjában forralt boros koccintással, zenés műsorral és tüzijátékkal.


KULTÚRA


Magyrországi Német Színház

Az intézményt 1983-ban alapította Tolna Megye Önkormányzata, annak idején még Szekszárdi Német Színház néven. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 2004. január 1-jétol kapcsolódott be a színház fenntartásába egy a Tolna Megye Önkormányzatával kötött társulási szerződés formájában. Azóta a színház kettős fenntartású:

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata egyetértési joggal rendelkezik a színház költségvetésének, műsorpolitikájának és az intézményvezető személyének tekintetében. A társulási megállapodás az intézmény nevét Magyarországi Német Színházzá változtatta, joggal, hiszen Magyarország egyetlen német nyelven játszó profi színházáról beszélhetünk. A színház feladata a német anyanyelv ápolása, a német kulturális értékek megőrzése és továbbfejlesztése, valamint az egyetemes kultúra felmutatása és közvetítése a magyarországi németség felé. Az intézmény egyúttal Tolna Megye egyetlen hivatásos színháza.

A magyarországi németség szórványos elhelyezkedése miatt a színház székhelyén tartott előadások mellett - 1994 óta önálló színházépületben - igen nagy a tájelőadások jelentősége.

Előadásaik többségét igyekszenek eljuttatni a magyarországi németség legfontosabb központjaiba (Pécs, Veszprém, Mór, Sopron, Budapest)

Tolna Megye németül kevésbé tudó, ám színházszerető közönségének kiszolgálása szempontjából kulcsfontosságúak a zenés előadások, melyekben a szöveg helyett a zene, a tánc lép előtérbe. Ez a műfaj ugyanúgy kedvelt a németül jól tudók körében is.

Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza

A szekszárdi Babits Mihály Művelődés Ház és Művészetek Háza a város legnagyobb kultúrális intézménye, közmuvelodési, közösségi színtere. Az intézmény 1970 áprilisában nyitotta meg kapuit a művelődni és szórakozni vágyó közönség számára. Történetének 38 éve alatt a társadalmi környezet változásaira folyamatosan reagálva, szakmai megújulási törekvéseket és a mindenkori fenntartói szándékot is figyelembe véve igen sokat változott funkciójában, hatókörében és elnevezésében egyaránt.

Időközben átvette a megszűnt gyermekek háza feladatkörét, bővült a fiatalok kezdeményezésére létrejött Polip Ifjúsági Irodával, majd a Tourinform Irodával, a Panoráma Mozival, majd 2005 januárjában a Művészetek Házával egyesült.

Az intézmény folyamatosan a következő művelődési formákat kínálja:

Színház: gyermek-, ifjúsági- és felnőtt bérletsorozatok, bérletszünetes előadások;
Kamara-, nagyzenekari-, komoly- és könnyűzenei koncertek;
Kiállítások;
Irodalmi estek, pódium előadások
Gyermek- és ifjúsági műsorok, gyermekprogramok
Fesztiválok, tanfolyamok, művészeti csoportok, klubok, szakkörök
Természet- és környezetvédelmi rendezvények, akciók
Kulturális szolgáltatások: helybiztosítás, szervezés, lebonyolítás, muvészeti csoportok kiajánlása, jegyforgalmazás

Wosinsky Mór Megyei Múzeum

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.
Nyitva: ápr. 1-től szept. 30-ig hétfő kivételével naponta 10-18 óráig okt. 1-től márc. 31-ig vasárnap és hétfő kivételével 10-16 óráig. Ingyenes látogatási nap: szombat

Állandó kiállítások:

A tolnai táj évezredei az őskortól a honfoglalásig
Megelevenedett képek. Egy kisváros a századfordulón
Örökségünk. Tolna megye évszázadai
Pincemúzeumi kiállítás: népi gyermekjáték és fegyvergyűjtemény, melyet csak előre bejelentett csoportok látogathatnak

Diavetítéses előadások és/vagy tárlatvezetések a kiállításokban:

Az őskor
A rómaiak Pannóniában
A honfoglaló magyarság
Szekszárd története
Megelevenedett képek. Egy kisváros a századfordulón (Szekszárd)
A Sárköz története és néprajza
Mesterek, népi kismesterségek

Egyéb filmvetítések, interaktív foglalkozások általános és középiskolás tanulók részére elsősorban a történelem, irodalom, rajz és művészettörténet, hon- és népismeret órák tematikájához kapcsolódva. Bővebb felvilágosítás valamint éves programfüzet a múzeumban kérhető

Babits Mihály Emlékház

7100 Szekszárd, Babits Mihály u. 13.
2008. november 25-ig felújítás, átalakítás miatt ZÁRVA!

Állandó kiállítások:
A költő relikviái szülőházában, családjának egykori otthonában
Dienes Valéria Emlékszoba
Baka István Emlékszoba


Irodalom Háza - Mészöly Miklós Múzeum

7100 Szekszárd, Babits Mihály u. 15.
Nyitva: ápr. 1-től szept. 30-ig hétfő kivételével naponta 10-18 óráig okt. 1-tol márc. 31-ig vasárnap és hétfő kivételével 10-16 óráig.

Állandó kiállítás:
Mészöly Miklós emlékkiállítás

Megyeházi Kiállítás

7100 Szekszárd, Béla tér 1. (Vármegyeháza I. emelete)
Nyitva: ápr. 1-től szept. 30-ig hétfő kivételével naponta 9-17 óráig okt. 1-től márc. 31-ig vasárnap és hétfő kivételével 9-15 óráig.

Állandó kiállítások:

A régi megyeháza világa
Mattioni Eszter festményei és himeskövei
Liszt Ferenc emlékkiállítás
Esze Tamás gyűjteménye

Bogár Tanya

Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. Vendégeknek bemutatják a nyitott kéményes konyhát, a sárközi tisztaszobát, a gazdasági élet tárgyait. A présházban és a pincében a szőlőfeldolgozás eszközei láthatók. A bemutatott tárgyak nagy része 100-150 éves.

Mézeskalácsos, Gyertyaöntő és Cukorkakészítő Múzeum

A Petrits család 1825 óta foglalkozik mézeskalács, gyertya, cukorka és sütemények készítésével. A mesterség az évszázadok során apáról fiúra szállt. Jelenleg a hatodik generáció készíti a mézeskalácsokat és a gyertyákat. A család sok éves álmunk valósult meg, amikor 2003. július 6-án Prof. Andrásfalvy Bertalan miniszter úr megnyitotta a ''Mézédes Emlékeink'' Mézeskalácsos, Gyertyöntő és Cukorkakészítő Múzeumot,mely egy országosan is egyedülálló turisztikai látványosság.

A múzeum bemutatja többek között a
Verőfás és spiccelt mézeskalácsok
Húzott és csurgatott gyertyák
Cukorkák
Kéregöntésű termékek (pl. Dianás cukorka)
Hagyományos szaloncukor készítésének eszközeit és gyártástechnológiáját, valamint a Petrits család vállalkozásának történetét.

Mindezen felül kívánságra:
Élő mézeskalács-díszítés bemutató
Lehetőség a mézeskalács-díszítés saját kezű kipróbálására


Margit-Pince és Hímzésmúzeum

Sióagárdi népviseletek és szőttesek Vargáné Kovács Veronika Néprajzi magángyűjteménye

Leányvár-Pincefalu, Sióagárd lakosai Magyarországon belül egy önálló néprajzi szigetet alkotnak. A falu maga is szigeten, a Sió és a Sárvíz ölelésében fekszik a megyeszékhelytől, Szekszárdtól 4 km-re.

Délről menekülő népek - rácok, mócok - települtek ide a valamikori nádasokba, akik mára már teljesen elmagyarosodtak. Viseletük egyedülálló, ma is hordják "nem vetkőztek ki" teljesen. Hímzésük - mely a női ingeket, pruszlikokat, lakástextileket díszíti a legújabbkori szabadrajzú színeshímzéshez tartozik. Színvilága visszafogott, gyönyörűek a "permeteskék" - lila színkombinációk sötét olajzölddel. A 650 darabból álló gyűjtemény bemutatja a színesedés történetét viseleti darabokon a fehér lyukashímzéstől a lilán át a pirosakig, 1892-től napjainkig. Hétköznapi és ünnepi teljes öltözeteket, egyszerű és díszes szőtteseket láthatunk az állandó kiállításon a sióagárdi Leányvár-Pincefaluban.

Tárlatvezetés: 30 perc élőszóban
A múzeum nyitva tartása előzetes bejelentkezés alapján
Telefon: +36-74/315-550, +36-30/9594-029, +36-30/2-294-293
Postai cím: 7100 Szekszárd, Klapka Gy.u.1.

Kézműves-bemutató és oktatás: csipkevarrás, lyukhímzés, néptánc- és népdaltanítás, reneszánsz és kemencés ételek főzőtanfolyama. Műsor igény szerint: mesemondás, néptánc, népzene

0 Response to "Szekszárd"

Megjegyzés küldése