Sopron látnivalók

Hétvége a leghűségesebb városban

Legutóbb 5-6 évvel ezelőtt jártunk a Hűség Városában, így már jó előre kinéztük a reményeink szerinti napsütéses áprilisi hétvégét, és elhatároztuk, hogy újra Sopron felé vesszük az irányt. A tervbe belefért egy nagycenki és fertődii kirándulás, valamint egy rövid hajókirándulás is a Fertő-tavon.



A hűség városa
Közhely, de Sopronban járva az ember néha tényleg Ausztriában érzi magát. Az utcák a magyar átlaghoz képest feltűnően tiszták, a házak szinte egytől-egyig felújítva csillognak, a kertek rendezettek, a boltok hívogatóak. Szemmel látható a jólét, de szerencsére ez nem taszító és hivalkodó, az embernek az a gondolata támad: legszívesebben azonnal ideköltözne.
Sopronban számtalan szálláslehetőség közül választhat a látogató a panzióktól egészen a négycsillagos szállodákig. Sajnálatos módon ennél magasabb kategória nem áll rendelkezésre, pedig a szomszédból érkező osztrák turisták minden bizonnyal értékelnék a nagyobb választékot. Mi magunk egy hazai szállodalánc háromcsillagos egységét választottuk, részint az árfekvés miatt, részint pedig azért, mert a hotel méreteiből adódóan nem kellett túlságosan előre elfoglalni a szobákat.
Reggel indultunk útnak, s mivel a szállodai szobát nem teljesen érthető okokból csak délután 2 órakor lehet átvenni, érkezés után még jutott idő egy kellemes ebédre, és egy könnyű sétára a belvárosban. Előbbire a helyet jól ismerő útitársunk a Jégverem panzió hasonló nevű kerthelységét javasolta, s mi is csak ezt tudjuk tenni olvasóinknak.
Civitas Fidelissima
Sopron területe már az őskor óta lakott vidék, a római korban pedig egy Scarbantia nevű település feküdt itt, amelynek fóruma a mai Fő tér helyén volt. A római város később a népvándorlás korában elpusztult, de maradványait, falait később felhasználták a barbárok ellen védekező letelepültek.
Az i.sz. 9-11 században a régi római városfalat kibővítették és vár is épült, s ekkor kapta a település első magyar nevét, ispánja után Suprunnak nevezték. Sopron középkori életének egyik legfontosabb eseménye 1277-ben következett be, amikor IV. László király, jutalmul a város hűségéért szabad királyi várossá tette a települést.
Forrás: Wikipedia
A város életében mindig is érdekes kettősséget jelentett a magyar koronához való hűség és a német ajkú polgárság Habsburg-hű beállítottsága. Sopront - bár 1529-ben ostromolták - nem foglalták el a törökök, s a város a szabad területek központjává vált olyannyira, hogy több ízben országgyűlést is tartottak itt. 1605-ben Bocskai hadai feldúlták a várost, amit polgárai válaszul újabb bástyákkal és falakkal erősítettek meg, de az újabb - Rákóczi féle - szabadságharcot nem támogatták. A várost többször pusztította tűzvész, ezek közül a legnagyobb az 1676-os volt, amelyben Sopron teljesen leégett. Ekkor a régi középkori épületek helyén barokk házakat emeltek, újjáépítették a Tűztornyot, megszületett a mai belváros.
Sopron híres bányaváros, itt nyílt meg 1753-ban az első hazai szénbánya, s a 20. század második évtizedében ide telepítették át Selmecbányáról a Bányászati- és Erdészeti Egyetemet.
A város történelmében talán a legismertebb, de egyben a legtöbb vitát kiváltó pont az 1921-es népszavazás, amikor a város és a környező nyolc település lakossága a trianoni békeszerződés után úgy döntött, hogy Magyarországhoz szeretne tartozni. Ettől kezdve nevezik Sopront a leghűségesebb városnak (Civitas fidelissima). A második világháborúban 1944-bnen több légitámadás is érte a várost, s a zsidó lakosság szinte teljesen elpusztult. Sopront 1945 április 1-jén foglalták el a szovjet csapatok.


Botanikus kert, Lővérek, Fertő-tó, kastélyok
Séta a városban
Egy soproni séta kötelező helyszíne a Várkerületnek nevezett, két, viszonylag forgalmas úttal körülhatárolt tulajdonképpeni óváros. Szinte eltéveszthetetlen a város központja, a Fő tér, ahol egy helyen számtalan látnivaló kínálkozik. Közülük is első a város jelképének számító 59 méter magas Tűztorony. Eredetileg várostoronynak készült, s a 13. századtól kezdve ez volt a városfalak északi kaputornya is egyben. A toronyőrök a felső rész reneszánsz kori körüljárójáról figyelték a városban, vagy környékén fellobbanó tüzeket és éjjel lámpással, nappal pedig zászlókkal jelezték a lángok irányát. Később zenész toronyőrt is alkalmaztak, aki kis trombitákkal jelezte az idő múlását, vagy ellenség, előkelőség, esetleg borszállítmány érkezését a városba.
A Fő tér másik ékessége közvetlenül a Tűztorony mellett álló barokk saroképület, a Storno-ház. A ház eredetileg a Haberleiter családé volt, akik egy emléktábla tanúsága szerint 1482-83 telén Mátyás királyt is vendégül látták itt, midőn Bécset ostromolta. A 18. században a keszthelyi Festetics-család vásárolta meg az épületet, majd 1972-ben Storno Ferenc tulajdonába került. A ház jellegzetessége a kétemeletes, gazdag díszítésű, kerek, zárt sarokerkély, a Festetics-címerrel díszített, féloszlopokkal közrefogott, kosáríves kapu és a remek mívű pelikános kopogtató. A Storno-házban működött egykor a Fekete Elefánt patika, melynek tárgyi emlékeit ma a Patikamúzeum őrzi. Az épületben jelenleg két állandó kiállítással a Soproni Múzeum működik.
Forrás: Wikipedia
A Fő tértől néhány lépésre, a Templom utca 2-es száma alatt található a város egyik legizgalmasabb gyűjteménye a Központi Bányászati Múzeum,a hol állandó és tematikus kiállításokon ismerkedhetünk meg a hazai bányakultúra és bányászati termelés történetével. A múzeumban a magyar bányászat képző és iparművészeti emlékeiből is megtekinthető kiállítás, de megtalálhatók itt a Kárpát-medence jellegzetes ásványai és van bányagép-bemutató is.
Látnivalók és programok a belvároson kívül
Sopron másik fő nevezetessége a város határában húzódó, kitűnő klímájáról és jó levegőjéről híres Lővérek, ahol a legtöbb panzió, gyógyszálló és szanatórium is található. A Lővérek turistaútjain remek séták tehetők például a Károly- vagy a Sörházdombi-kilátóhoz.
Forrás: [origo]
Kevesen tudják, de a város legszebb parkja az egykori Erdészeti és Faipari, ma Nyugat-Magyarországi Egyetem néven működő iskola hatalmas botanikus kertje, amely az egykori Honvéd Főreáliskola területén lévő arborétumból alakult ki 1926-ban. Az új egyedeket növényrendszertani alapon, a meglévő arborétum adottságaihoz alkalmazkodva telepítették. A botanikus kertben nemcsak az egyetemi hallgatók oktatása folyik, hanem tenyésztik itt a hazai és külföldi fafajokat és bemutatják a magyar erdőflórát a nagyközönségnek.
Sopronból rövid idő alatt eljuthatunk két jelentős hazai kastélyunkhoz, a nagycenki Széchenyi-kastélyhoz és a Fertődön található Eszterházy-kastélyhoz is. Előbbi helyen érdemes kipróbálni a kastély mellett működő Múzeumvasutat is.
Forrás: Wikipedia
Szintén alig negyedóra alatt elérhető Balf és Fertőrákos érintésével a vadregényes és gazdag élővilággal rendelkező Fertő-tó. A tó magyar részén strand, vitorlázási és horgászási lehetőség várja jó időben a vendégeket és a mólóról induló sétahajóval 1000 forintért a tó osztrák részére is kirándulhatunk.



A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/utazas/20080414-sopron-utazas-kirandulas-hetvegi-programok-latnivalok-kastely-tuztorony-stornhaz-civitas.html

0 Response to "Sopron látnivalók"

Megjegyzés küldése