Nyereményjátékok és ingyenes termékminták

 

Tatabánya

Tatabánya
Nagyításhoz kattintson a képre!
 
 
Komárom Esztergom megye déli részén, a Gerecse és a Vértes közötti völgyben (Tatai-árok) fekszik, a fővárostól 55 km-re, 71 ezer lakosú város. Helyzeténél fogva forgalmi csomópont, nem csak megyei, hanem regionális és országos szinten is. Az M1-es (E60, E75) Bécs – Budapest autópálya érinti, a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal átszeli a várost


Komárom-Esztergom megye mai székhelyének neve mindössze 1902. szeptember 16-án került a helységnévtárba, akkoriban még csak egy kisközséget jelölve. A város mára viszont a térség szellemi, kulturális és gazdasági központjává vált. Iparváros jellegéből adódóan, Tatabánya nem rendelkezik sok látnivalóval, néhány műemlék épület, ipari műemlék és számos modern műalkotás viszont található a városban.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


A Turul-emlékmű

Európa legnagyobb ércmadara a tatabányai Turul-emlékmű. A szobormadár szárnyainak fesztávolsága 15 méter.A milleneumi ünnepségek keretében Donáth Gyula szobrászt bízták meg 1896-ban az alkotás elkészítésére. Anyagi gondok miatt a turull-madár avatására csak 1907-ben került sor. A várost jelképező szobrot 1992-ben állították fel jelenlegi helyén. Az emlékmű felállításának alapja az a legenda, mely szerint Árpád honfoglaló hadai a bánhidai síkon arattak győzelmet Szvatopluk morva fejedelem fölött.

Cifra Palota - Tulipános Ház

Az egykori tisztikaszinó szecessziós épülete eredetileg a MÁK főtisztviselőinek szórakozását, kulturális igényeinek kielégítését szolgálta színháztermével, kártyaszobáival, vendégszobáival. A magyaros építészeti hagyományokat idéző tulipánmotívumokkal díszített épületet, a Cifra-palotát 1924-ben építették Toroczkai Wigand Ede (1869-1945) tervei alapján. Az épület 1945 után MADISZ-székház, majd pártház volt, később a Népház kezelte az épületet, végül a Tatabányai Szénbányák Vízdúsító és Ásványelőkészítő Fővállakozása vette birtokba.

Lapatári Malom

Bánhida határában - ma a Kertvároshoz tartozó területen - Fellner Jakab tervei alapján épült 1753-ban a Lapatári malom. A barokk stílusú ipari épület máig megőrizte jellegzetes stílusát, noha többször átalakították. Bezárása után sokáig raktárnak használták, majd jó ideig kihasználatlanul állt. A Lapatári Malom Kertváros egyik nevezetessége az Által-ér mellett, újjáépített formában ma vendéglő, mellette a lovardával.

A Szelim-barlang

A Kő-hegy oldalában 310 méter magasan, a Turul-emlékműtől 200 méterre található a környék legszebb kirándulóhelye. A barlang mintegy 45 méter hosszú, 12-14 méter széles, több oldalága és két bejárata van. A város távoli pontjairól is kiválóan látható barlanghoz a Turul-emlékműtől egy kilométernyi tanösvény vezet. A kis túraútvonal alkalmat nyújt arra, hogy az érdeklődők megismerjék a Vértes és Gerecse geológiai történtetét, a parkerdőben élő legjellegzetesebb növény- és állatfajokat. A 40 ezer éves barlangot az 1930-as években kezdték feltárni, benne az ősember kőszerszámaira és csontjaira bukkantak.

KULTÚRA

Szabadtéri Bányászati Múzeum – Ipari Skanzen

Az 1988-ban megnyitott ipari skanzen az első olyan természetes környezetben kialakított szabadtéri múzeum hazánkban, amely nem a paraszti élet- és munkakörülményeket, hanem az ipari munkások, elsősorban a bányászok élet- és munkakörülményeit hivatott hitelesen bemutatni. A szénbányászat emlékeinek megőrzésére létrehozott kiállítóhely megnyitása óta folyamatosan bővülő, és tematikájában is gazdagodó kiállításokkal várja vendégeit. A látogatók lehetőséget kapnak arra, hogy múzeumi körülmények között megismerkedhessenek azzal az összetett, nehéz munkával, amit a bányász nap mint nap végzett a föld alatt. Az "öreg XV-ös" akna külszíni létesítményeit abban az állapotban őriztük meg, ahogy valamikor az üzemelés alatt voltak.

Tatabányai Múzeum

A helytörténeti kiállítás 1997-ben, Tatabánya várossá nyilvánításának 50. évfordulóján nyílt meg. A kétszintes kiállítótérben a látogató a terület múltját, hagyományait a korai időszakoktól egészen a várossá alakulásig követheti nyomon. A Tatabányai Múzeum másik állandó kiállítása az amazóniai indiánok életével és művészetével foglalkozik. Az állandó kiállításokon túl, a múzeumban évente több időszaki kiállítás is megrendezésre kerül.

Jászai Mari Színház

A színházi életet az 1964-ben megalakult, majd országos hírnevet szerzett Bányász Színpad alapozta meg. Az amatőr együttest Éless Béla irányította, majd a csoport vezetését 1973-tól László Tibor vette át, aki 1980-ban megalakította Orpheusz Színházat, amely már államilag is támogatott alternatív színházként működött. 1989. október 1-jén költözött a Népház falai közé a már négy éve Komárom Megyei Játékszín néven alakult intézmény, s mint Népház-Játékszín működött tovább dr. Éless Béla vezetése alatt. Évente már 6-8 saját produkciót mutattak be. A színház 1994-ben vette fel Jászai Mari nevét.

Szent Mihály Római Katolikus Templom

A Mátyás idején épült templomot a neves Fellner Jakab építette át barokk stílusúvá 1775-ben. Ezt 1885-ben Feszty Adolf alakította át mai historizáló formájára, a román stílusú kapu részleteit beépítve az oldalfalba. A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték. Bejelentkezéssel látogatható.

Szent Gál Templom

A hajdani egyutcás szalagtelepülés, Alsógalla központja volt a templom, a plébániaház és a hajdani fogadó. A barokk stílusú műemlék, a Szent Gálnak szentelt templom Fellner Jakab tervei alapján épült.

PROGRAMOK


• Szentivánéji Karnevál
• Szent István Napok a Csónakázó-tónál
• Bányásznap
• Szent Borbála napi ünnepség

0 Response to "Tatabánya"

Megjegyzés küldése