Nyereményjátékok és ingyenes termékminták

 

Pécs

Pécs

 
Pécs az ország dél-nyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel.
A Mecsek védelmében kétezer évvel ezelőtt fejlődött várossá a római Sopianae, s az így kialakult település Pannonia egyik közigazgatási székhelyévé vált a III. század végére. Talán a rómaiak, akik a mediterránumból jöttek, nem véletlenül érezték magukat otthon ezen a vidéken, s bizonyára így vannak ezzel ma is Itáliából érkező vendégeink. Valóban: van-e olaszosabb városunk Pécsnél? Aki forró nyári napokon végigtekint a Széchenyi téren, a dzsámi fehéren izzó kövein, vagy délutáni-koraesti hangulatban átsétál a déliesre formált Jókai téren, avagy estefelé megfordul a korzón, a Király utca szabadtéri éttermei, kávézói között és megpihen a Színház téri szökőkutak kőpárkányain, máris Itáliában érezheti magát. Harkány felől, autóval érkezvén megpillantva a várost, mintha Toscana, vagy Lazio dombjai között utaznánk.
Pánics György

 

LÁTNIVALÓK



Székesegyház
A pécsi székesegyház eredete a római birodalom korába nyúlik vissza. A mai altemplom alapfalait a IV. század végén rakták le, majd a VIII-IX. században nyugat felé megnagyobbították. Az eredeti templom Szent István király idejében azáltal alakult altemplommá, hogy föléje építették a mai szentélyt. Valószínűleg ebből a korból származik a két nyugati torony is. A középkorban még két toronnyal látták el a templomot. A gótika idejére esik a kápolnák kialakítása.

Barbakán

A barbakán - keskeny nyakon ülő, kerek kaputorony, amely oldalsó bejárata azt a célt szolgálta, hogy a kapun betörni igyekvő ellenséget a védők oldalról támadhassák - építése talán Kinizsi Pál délvidéki kapitánysága idejéhez köthető. A török veszedelem árnyékában ugyanis az egész délvidéken erősítették, modernizálták a várak, városok védműveit. A barbakánt falszoros - a valamikori várárok része - veszi körül, a bejárathoz pedig egy csapóhídon keresztül juthatunk. Mai állapota mindenesetre a török kori átépítésnek köszönhető. A városi védművek fölöslegessé válásával, a XVIII-XIX. század során - csakúgy, mint a városfal többi szakaszán - házak épültek a barbakánnak, amelyeket csak az 1960-as években bontottak le.

Ókeresztény sírkamrák
A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késő római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitéről tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élő kultúra és civilizáció gyökereit.

Sopianét a Kr. u. II. század elején alapították a rómaiak. A IV. századra már virágzó tartományi székhellyé és a kereszténység egyik jelentős központjává vált - és maradt is keresztény kegyhely, hiszen Pécs 1009 óta püsköki székhely. Az ókori város ókeresztény közösségétől számos sírépítmény, sírkamra, épített sír, kápolna és mauzóleum maradt ránk. Többnyire a földfelszín alatt épített sírkamrák fölé emelték a kápolnákat, így a kétszintes építmények kettős feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára. Annak ellenére azonban, hogy a föld alatt épültek, sosem voltak katakombák - lévén nagyrészt a IV. században emelték őket, amikor a kereszténységet a Római Birodalomban már nem üldözték. Az ókeresztény temetői emlékegyüttes nagysága és gazdagsága a legjelentősebb az Olaszországon kívüli nekropoliszok emlékanyagában.

Dzsámi
Gázi Kászim pasa dzsámija Pécs városának egyik jelképe, amely a város központjában, a Széchenyi téren helyezkedik el. A dzsámit Gázi Kászim 1543-46 között építettette, mérete hosszában és szélességében száz lépés. Ma katolikus templomként működik.

Jakováli Hasszán pasa dzsámija

Pécs egyetlen épségben fennmaradt török temploma, hiszen itt még a minaret is a dzsámi mellett magasodik. A dzsámi körül kis városrész fejlődött ki, amely a magyarországi iszlámnak komoly centrumát alkotta. Medreszéjében (főiskolájában) messze földről érkezett diákok tanultak, kolostorában távoli vidékek zarándokai fordultak meg. A török uralom megszűnése után a dzsámi külseje elkerülte az átalakítást, mert csupán a belsejét építették át keresztény templommá.

Zsolnay-kút

A kút története 1908-ig nyúlik vissza, ekkor ajánlotta fel Zsolnay Miklós, hogy édesapja, Zsolnay Vilmos emlékére díszkutat ajándékoz a városnak. A kút elkészítésével 1909-ben Pilch Andort bízták meg, az alkotás 1912-re készült el. Ezt követően, különböző városrendezési okok, illetve az első világháború miatt a kútat 18 éven keresztül nem állították fel, egy raktárépületben tárolták egészen 1930-ig. Végül 1930 májusában került jelenlegi helyére, a Széchenyi tér déli részén, az Irgalmasok temploma előtti kis téren. A teret 2003 óta Zsolnay térnek hívják.

Zsinagóga

A romantikus stílusú zsinagóga 1865-ben, Gerstner és Frey módosított terve alapján épült. A főhomlokzat három részre tagozódik, a földszinten három lépcső vezet a bejáratig. A középrész félköríves záródása a tetőgerinc fölé nyúlik, nagy felületének közepére órát helyeztek, körülötte félkörívben héber szöveggel: "Mert házam, az imádság házának neveztessék minden nép számára." A jelzett betűkből kiolvasható az építés évszáma: 628=1868. Az oldalrizalitok sarkain 3-3 hagymakupola formájú dísz, a homlokzati ív tetején kettős, az oldalhomlokzaton 5-5 nagyméretű ablak látható. A pécsi a Dunántúl legnagyobb zsinagógája.

Idrisz baba síremléke

A Rókusdombon, a gyermekkórház kertjében, festői környezetben áll Idrisz baba síremléke. Az egymásnak ellentmondó korabeli források szerint Idrisz baba orvos volt, vagy pedig jövendőmondó. A XVI. század második felében élt, Pécsen. Valószínűleg a török hódítókkal vagy az első betelepülőkkel jött hazánkba. A város lakói halála után szentként tisztelték az életében híres orvost és rendszeresen elzarándokoltak sírjához.

Szerelmesek lakatjai

A szerelmesek lakatjai Pécs egyedi látványossága. A lakatok egy olyan vaskerítésről lógnak fürtökben egy belvárosi utcában, amelynek voltaképp soha nem volt kerítés funkciója. A kerítés a Széchenyi téri Dzsámit és a Székesegyházat összekötő utcácskában található, a ciszterci Nagy Lajos Gimnázium hátsó homlokzatához közel, a túloldalon.

Vasváry-villa

Vasváry-villa
A XIX. század második felében gyakorlattá vált, hogy a Mecsek-oldali présházak helyébe a tehetős polgárok kőházat, alpesi stílusú emeletes nyaralót építettek. A Vasváry-villa építtetője nem követte a korábbi helyi gyakorlatot, szakított a hagyományokkal és a mediterrán Pécshez talán jobban simuló épületet hozott létre, kizárólagosan helyi mesterek közreműködésével. Az 1884-ben tervezett egyemeletes, háromszintes épület stílusa historizáló eklektikus, az észak-itáliai reneszánsz hagyományokat hazai barokk és klasszicista elemek egészítik ki. A villa belseje az átalakítások ellenére sokat megőrzött eredeti díszítéséből. A ház külső és belső falaira a korabeli Inventárium (felhasznált díszítőkerámiák jegyzéke) alapján 1296 különböző színes kerámia díszítőelem került, ebből 1240 az épület belsejében.

Misinatető

A Misinatetőn áll a 176 méter magas TV-torony. Körkilátójából messze elláthatunk szép időben. Déli irányban a várost, illetve a Baranyai-dombságot, messzebb a Villányi-hegységet csodálhatjuk meg. Keleti irányban a Zengő, nyugatra a Tubes, északra a Mecsek magasodik.

Ferences templom

A Ferences-rend már a XIII. században tevékenykedett Pécsett. Kolostorukat és templomukat a törökök átépítették. Memi pasa főiskolájáról, dzsámijáról és fürdőjéről Evlia Cselebi török világutazó hagyott az utókorra leírást. A török uralom alóli felszabadulás után visszakerült a ferencesek tulajdonába a dzsámi és a volt kolostor épülete. A Ferences-templom a Kórház téren látható.

Fürdőépületek

A törökkori városképhez elmaradhatatlanul hozzátartoztak a többkupolás fürdőépületek, melyek a tisztálkodáson kívül a társadalmi élet egyik színterét jelentették. A török világutazó, Evlia Cselebi a XVII. század második felében három fürdőt említ Pécsen: Memi pasa, Ferhád pasa és Kászim pasa fürdőjét, melyek részben vagy teljesen elpusztultak. Ferhád pasa fürdője igen hamar megsemmisült és csak alapfalai kerültek elő. Memi pasa fürdőjét az 1880-as években lebontották, de 1963-ban feltárták és restaurálták a benne működő csorgóval együtt. A fürdőket a Ferencesek utcája 33. szám alatt találhatjuk meg.

Pintér-kert

Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén, amelynek csak romjai láthatók napjainkban. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve tekke. A bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik. A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A XVIII. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a Zsolnay Gyárban készítették.

Állatkert és akvárium-terrárium

A hegyoldalon lévő 3,5 hektár alapterületű állatkert mellett a város szívében, egy pincében működik az Akvárium-Terrárium. Az állatkert gyűjteményét a kisebb testű, aktív közönségkapcsolatra alkalmas, illetve fajmegőrzési okokból fontos fajok felé szeretnék alakítani. Főbb látványosságai: Oroszlánház, vízilókifutó, szurikáta vár, Falabella minilovak, törpemajmok. Az Akvárium-Terrárium esetében cél az is, hogy a hobby állattartók számára pozitív példát teremtsenek, illetve a környék természetvédelmi értékeit népszrűsítsék. A város tervei között felvetődött az állatkert felszámolása és helyette egy nagy területű szafaripark létesítése.

FÜRDŐKULTÚRA



Hullámfürdő

Az 1935-ben alapított Pécsi Hullámfürdő a baranyai megyeszékhely szívében, a városon átvezető 6-os főút mentén helyezkedik el. A fürdő nevét a strandunkon felszerelt hullámoztató révén kapta, amely 130 cm-es hullámokkal idézi fel a tenger hangulatát minden órában. A Pécsi Hullámfürdőhöz tartozik Dél-Dunántúl legkorszerűbb versenyuszodája, az Abay Nemes Oszkár sportuszoda. Az 1936-os olimpián bronzérmes pécsi úszóról elnevezett létesítmény 50 m-es, kristálytiszta vízzel szolgálja a pihenést és nyugodt felkészülési lehetőséget biztosít a versenysportot űzőknek

 
KULTÚRA


Csontváry-múzeum

Csontváry Múzeum Csontváry Kosztka Tivadar munkásságának ad otthont. 1973-ban nyílt meg a magyar festészet talán legkülönösebb egyéniségének, Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853-1919) a kiállítása Pécsen, amely a hazai múzeumtörténetben is kiemelkedő eseménynek számított.

Zsolnay-múzeum

A földszinti kiállító helyiségekben nyomon követhető a Zsolnay építészeti kerámia fejlődése a historizáló díszítményektől a nagyszabású egyedi munkákig, amelyek meghatározták az elmúlt századforduló magyar építészetének jellegzetes irányzatát, a magyaros szecessziót. Zsolnay Vilmos találmánya, a pirogránit tette lehetővé az épületek homlokzatának színpompás kialakítását. Pirogránit díszíti többek közt a Mátyás templom, a Parlament és az Iparművészeti Múzeum épületét.

Zsolnay-mauzóleum

Nem sokan tudják, hogy a ma is működő Zsolnay Porcelángyár mögötti dombon, a "Ledinán" van a Zsolnay-család temetkezési helye, a Zsolnay-mauzóleum, amely 101 éve épült.

Vasarely Múzeum

Victor Vasarely (azaz Vásárhelyi Győző) 1906-ban született Pécsett. 1976-ban nyílt meg egykori szülőházban az 1930 óta Párizsban élő művész pécsi múzeuma. A kiállításon, nyomon követhető az op-art kialakulásának folyamata a világszerte ismert Zebra 1938 változataitól az organikus, vagy a konstruktív látványélmény fokozatos absztrakcióján át a geometrikus, fekete-fehér konstruktív művekig.

Martyn Ferenc Múzeum

A 19. század közepén épült klasszicista épületben a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alkotójának műveit nézheti meg a látogató. Martyn Ferenc (1899-1986) szobrász, festő és grafikus volt, 1945-től Pécs művészetének meghatározó egyénisége. A nonfiguratív irányzat egyik első megyar képviselője volt.

Amerigo Tot múzeum

Az Amerigo Tot Múzeum kiállítása 1984-ben nyílt meg Amerigo Tot (magyarul Tóth Imre, 1909–1984) szobrászművész Pécsnek ajándékozott alkotásaiból. A fiatalként Itáliába költözött művész itt elhelyezett művei a teljes életét átfogják: a friss olaszországi élmények hatására a reneszánsz igézetében született Keresztelés (1938) című domborműtől, a tevékenységet szimbolizáló ősanya-típusokon (Kavicsasszonyok; az 1940-es évek) át a Történelmi ellipszisig (1980), amely a római Szent Péter Bazilikában díszíti a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt kápolnát.

Reneszánsz kőtár

A magyarországi reneszánsz egyik legfontosabb központja Pécs volt. A 16. század elején számos épületet építettek vagy alakítottak át ebben a stílusban.

A kőtárban látható többek között az egykori püspökvár kaputornyát díszítő püspöki címer (a reneszánsz stílus legkorábbi helyi megjelenése faragványon) valamint a Szatmári püspök által építtetett tettyei palota több vörösmárvány ajtókerete. Külön egységet alkot a márévári feltárásból származó gazdag épületplasztikai anyag, köztük egy kandalló rekonstrukciója.

Pécsi Nemzeti Színház

1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Felmer-Helmer építészpárossal neki is kezdtek az építkezésnek. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő „színházi emberének” tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre. A színház megnyitójára 1895. október 5-én került sor, fényes keretek között.








PÉCS BEMUTATÁSA
 
Pécs, a mediterrán hangulatok városa, mely kivételes adottságokkal rendelkezik. A mecsekalját ?az Isten is bortermő vidéknek teremtette?, s ezt az emberek időben észre is vették, hiszen 2000 éve termesztenek itt szőlőt.
Sajátos hangulatú, igazi egyetemi város Pécs, mely fiatalos lendülettel teli, régi történelmi emlékhelyek, és sokszínű kulturális programok színtere. A régi történeti korok szerelmesei sok érdekes emléket nézhetnek meg itt. De érdemes egy kicsit el is veszni a városban, mert itt is, ott is parkok, kutak, kültéri szobrok bújnak meg a régi és újabb építésű épületek között.



LÁTNIVALÓK


Ókeresztény-sírok
Napjainkban már látogatható azoknak az ókeresztény sírkamráknak egy része, melyet a Szent István tér alatt tártak fel a régészek. Az északi (nyitott) teremben az egymásra való temetés bizonyítékaként több rétegben elhelyezkedő sírok vannak. A nyugati helyiségben található, eredetileg boltozott, duplasír falait kerítésminta díszíti, jelezve azt, hogy az elhunyt a Paradicsom határain belülre került. A falakon latin nyelvű, feliratos téglák vannak kiállítva, míg a vitrinekben itt feltárt sírok leletei - többek között egy veretes ládika látható.

Csontváry múzeum
A századfordulón emelt neoreneszánsz épületben 1973-ban nyílt meg a magyar festészet magányos óriásának, Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853-1919) a kiállítása. Életművének pályája mintegy másfél évtizedbe fogható be, alkotásainak száma alig haladja meg a százat, mégis az eredetileg gyógyszerész alkotó a modern festészet egyik legjelentősebb képviselője. Itt található legismertebb műve, a Magányos cédrus is.
Csontváry múzeum Pécs

Janus Pannonius Múzeum
A XVIII. század végén épült, barokk stílusú épület. Főhomlokzata copf stílusú, oldalhomlokzata a klasszicizmus korában végzett átalakításra enged következtetni. Kapualjában a XIX. századból való két szép vasrácsos kapu látható. A régészeti osztály állandó kiállítása: Baranya története az őskortól az Árpád-korig.
Püspöki palota
Az épület középkori eredetű, a XVII. Század végén Klimo György püspök nyugati irányában bővítette. Keleti homlokzatának mai képe 1838-1852-bol való. Kapuja klasszicizáló stílusú. Keleti homlokzatán látható Varga Imre fémből készült Liszt Ferenc szobra.
Püspöki palota Pécs
Bazilika
A székesegyház mai formája az 1882-1891-ig tartó átépítéskor alakult ki. A munkálatokat Dulánszky Nándor püspök megbízásából Schmiedt Frigyes építész vezette. Ekkor nyerte vissza eredeti román jellegét és lett európai hírű nemzeti kincsünk.
A templom hossza 70 m, szélessége 40 m, a tornyok magassága 60 m.
A déli homlokzaton Antal Károly újonnan készített 12 apostolszobra áll. A szentély főhajójának képei az Újszövetségi Szentírás eseményeit ábrázolják, a mellékhajók falain pedig Szent Péter apostol esetének jelenetei láthatók. A képeket Andräe Károly (Köln) festette. A főhajó falait Beckerath Mór (München) az Ószövetségi Szentírás eseményeiből vett képei díszítik. Ugyancsak ő festette meg a mellékhajó falain Szent Pál apostol életét. A kóruson 71 változatú orgona áll, a volt pécsi Angster orgonagyár műve, amelyet 1975-ben újjáépítettek.
Az altemplom a székesegyház legrégibb része, 5 hajós és 5 m magas. A lejárati lépcsőinél látható domborművek (Biblia pauperum) Zala György szobrászművész alkotásai, melyeket a XI. század körül készült és itt elhelyezett eredeti művek másolataként készített.
Pécsi Bazilika
A Jézus Szíve és a Corpus Christi kápolnát Lotz Károly falfestményei díszítik. A Mária kápolnában és a Szent Már pécsi püspökről (1036-1070) elnevezett kápolnában Székely Bertalan világhírű falképei láthatók, amelyek a magyar történelem és Szent Mór püspök életének eseményeit jelenítik meg. A Corpus Christi kápolnában látható Szathmáry pécsi püspök piszkei vörös márványból készült és oltárként elhelyezett pastoforiuma 1506-ból. Ugyanitt található a copf stílusú keresztelőkút, amely Aichinger Simon pécsi mester művészi ötvösmunkája 1792-ből.

Berényi kút
Berényi pécsi püspökről elnevezett díszes, rokokó vasrácsos kút, a névadó püspök címerével. 1793-ból való, finom kovácsoltvas munka.

Szent Ágoston-templom
Helyén eredetileg középkori templom állt, amelyet a törökök dzsámivá alakították át. 1712-ben az Ágoston-rendi szerzetesek temploma lett. Ma római katolikus plébániatemplom.

Liszt Ferenc hangversenyterem
A korábban egyházi művelődési célokat szolgáló épületben ma rangos zenei eseményeket rendeznek.
Barbakán
A kőbástya késő gótikus építmény, íves kőkeretes kapuval, lőrésekkel, a XV. században épült.
Barbakán
PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ


A színház megnyitójára 1895. október 5.-én került sor, fényes keretek között, az akkori Pécsi Napló ünnepi különkiadással köszöntötte a fantasztikus eseményt, a lakosság ujjongott. A társulat e jeles alkalomból Erkel Ferenc Bánk bán című előadását vitte színre, mellyel kirobbanó sikert aratott. Az életveszélyessé vált Pécsi Nemzeti Színház 1986. június 5.-én zárta be kapuit. Az épület egészét érintő felújítás 1991 júniusáig tartott. Ennek során az épület teljesen megújult. A több szín megjelenítésére kiválóan alkalmas forgószínpad, a színdaraboknál a művészi hatás fokozására is alkalmazható 4 részben süllyedő zenekari árok, azonkívül az új fény-, hang- és videórendszer, s a klimatizált nézőtér már mind-mind a modern kor és természetesen a nézők igényeit hivatott estéről estére szolgálni.
PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ
 

PÉCSI HULLÁMFÜRDŐ
Pécs, Szendrey J. u. 7.


Pécs belvárosában fürdőzhetnek azok a vendégek, akik a Pécsi Hullámfürdőt választják. A fürdőnevét a strand egyik medencéjének hullámoztató szerkezete adja. A berendezés óránként 7-8 percig, hozzávetőlegesen 130 cm magas hullámokkal színesíti az idelátogatók kikapcsolódását. Bár a Pécsi Hullámfürdő nem termálvizes fürdő, a magyarországi fürdőkultúrában betöltött történelmi szerepe igen jelentős.
A fürdő jelenlegi területén három medence várja a vendégeket. A fürdőzés mellett különféle masszázsok, szauna és szolárium áll rendelkezésre.
PÉCSI HULLÁMFÜRDŐ



0 Response to "Pécs"

Megjegyzés küldése